Az orosz befolyás csak mítosz a román elnökválasztáson?

A román alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024 novemberében tartott elnökválasztás eredményét, miután a meglepetésszerű győztes, Călin Georgescu jobboldali politikust orosz befolyás vádjával illették. A választáson a reformpárti Elena Lasconi végzett másodikként, míg a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Marcel Ciolacu nem jutott be a második fordulóba. 

A lehetséges román-német párhuzam apropóján Boris Kálnoky-val, az MCC Média Iskolájának vezetőjével beszélgettünk. „Őszintén szólva, semmi elfogadható, érthető kifogás nem létezik erre az eredményre, nem is marad más opció a veszteseknek, mint csak az oroszokra mutogatni” – mondta az újságíró.  

A választás körüli botrányokat tovább bonyolítja, hogy a PSD és a kormányzó elit célja állítólag egy könnyen legyőzhető szélsőjobboldali ellenfél bejuttatása volt a második fordulóba. 

Az ellentmondások közé tartozik, hogy míg az elnökválasztást manipuláltnak tartották, a parlamenti választást, ahol a PSD győzött, tisztának ítélték meg. Erre a felvetésre a veterán újságíró reflektált  Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke által a Mandinernek adott interjújára, amelyben beszélt a román titkosszolgálatokról. 

A román alkotmánybíróság lépései is számos kérdést vetnek fel. Először 24 órás újraszámlálást rendeltek el, amely logisztikailag lehetetlen volt, majd végül csak részleges újraszámlálás történt. Az eredményeket kezdetben érvényesítették, majd később mégis megsemmisítették a választást külföldi beavatkozásra hivatkozva. Ez felerősítette azokat a feltételezéseket, hogy a döntések mögött politikai érdekek állnak.

Kálnoky ezzel kapcsolatban kijelentette: „Szemmel látható, hogy valami beavatkozás történt az eredmény érvényesítése és érvénytelenítésé között. Remélem, hogy valamikor kiderül, hogy pontosan mi történt e 4 nap alatt.”

A választási bizottság vezetője, Toni Greblă is viták kereszttüzébe került, mivel a győztes Georgescu nullás kampányköltséget jelentett be, ami többek szerint gyanús. A bizottság nem ellenőrizte megfelelően az adatokat, és csak a szavazás után közölte a részleteket. Greblă PSD-kötődése és korrupciós ügyei tovább gyengítették az intézmény hitelességét, és kérdéseket vetettek fel a választások tisztaságával kapcsolatban.

A szakértő szerint: 

Pedig nem léptek. Miért? És később miért igen? Itt nem csak a PSD irányában nézném, hanem Georgescuék irányába is: Vannak e barátaik a választási bizottság körében? Illetve, történt e valami titkosszolgálati beavatkozás?”

A Klaus Iohannis vezette biztonsági tanács szerepe is megkérdőjelezhető. A volt államfő kezdetben tagadta az esetleges szabálytalanságokat, majd később mégis az orosz beavatkozásra hivatkozott. Iohannis népszerűsége jelentősen csökkent a reformer középosztály körében, különösen, miután fényűző életmódja és NATO-főtitkári ambíciói miatt bírálták.

Az MCC Média Iskolájának vezetője úgy vélte, hogy „egyértelmű, hogy Iohannis Romániát az USA legfontosabb regionális szövetségeseként Oroszországgal szemben szeretne felépíteni, illetve ezt a státuszt megtartani. Ennek érdekében cselekedett.

A történtek nyomán sokan kételkednek az orosz befolyás valódiságában, és inkább a román politikai elit hibáit és önérdekű manővereit látják a háttérben. Az ügy tovább növelte a választók bizalmatlanságát az intézményekkel szemben, és újabb kérdéseket vet fel a demokrácia állapotáról Romániában.

Kálnoky elmesélte: „Utánajártam ennek az egyik pro-európai, részben nyugati nagykövetségek által finanszírozott román tényellenőrző portálnak, a «veridica»-nak. Ott erőteljesen cikkeztek az elején arról, hogy erős volt a orosz befolyás. De később a kérdésemre, hogy van-e erre egyetlen egy bizonyíték, azt mondták, hogy «nincs». Én sem látom. Attól még lehet, de ezt akkor fogom elhinni, ha látom erre bizonyítékot. Biztos tény viszont, hogy az a TikTok kampány, amelyre azt mondták a biztonsági szervek, hogy «orosz», igazában a liberális párt (PNL) kormánypárt rendelésére készült.”

Arról a felvetésről érdeklődtünk a német belpolitikát jól ismerő újságírónál, miszerint akár Németországban is törölhetik a februári előrehozott választásokat a romániai példa nyomán. Ugyanis, Németországban növekvő támogatottságot élvez az Alternatíva Németországért (AfD) párt, amelyet a francia Thierry Breton, volt EU-biztos a demokráciára nézve veszélyesnek tart. 

Breton felvetette annak lehetőségét, hogy a februári választásokat eltörölhetik, hasonló módon, ahogy azt Romániában tették. Kánoky erre kijelentette: „Amit a demokráciát illeti: lehet, hogy a nyugati hatalmak és a román vezetőség arra jutottak, hogy vannak ennél fontosabb dolgok. 

Nyitókép: Német Szövetségi Alkotmánybíróság,  fotó: ULI DECK / AFP

Íme, egy interjú Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel, amiben Călin Georgescu titkosszolgálati kötődéseit firtatja: